Baj vagy baj? |
|
B. Timofejev író a könyvben - Jól mondjuk? nyilvánvaló, bár nagyon régi torzításnak nevezi a jól ismert mondatot: "Olyanok lettem, mint a csirkék a káposztalevesben". "Általános szabály, hogy nem csirkékből főznek káposztalevest" - írja Timofejev. "Ebben az esetben hova került a kakas (tyúkok - régi néven)? Minden egy régi népmondás elferdítéséről szól: "Úgy kerültem az OSHIP-be, mint a csirkék". Ez a kifejezés egyetlen magyarázó és frazeológiai szótárban sem található meg. MI Mikhelson és DN Ushakov szótárai, a Tudományos Akadémia által kiadott 4 és 17 kötetes szótárak csak azt mondják, hogy olyan lett, mint a csirke a káposztalevesben, vagyis váratlan bajban, kellemetlen helyzetben. M.I. Mikhelson illusztrációként idéz egy részletet V.I.Dahl történetéből: „Nem tudod, hol fogsz veszíteni. Járt, sétált és összefutott saját szerencsétlenségében, és úgy ütött, mint a csirkék a káposztalevesben: a cserkeszek élő kezükkel fogták - futott a vadász és a vadállat felé, ő maga pedig odafutott hozzájuk.. A hamis etimológia alapján keletkezett pengetés (csak a pengetés vagy a pengetés derülhetett ki a „pengetésből”) készen áll arra, hogy kiszorítsa a káposztalevest eredetileg a mondásból. Eközben ennek a kifejezésnek eredetét megbízhatóbban lehet értelmezni. Az a tény, hogy mielőtt a csirkét nem csak hím baromfinak, hanem bármilyen vad kakasának is nevezték (például a feketefajd). Számos kifejezéssel elkaptam, mint a rókát a csapdában, mint a mogyoró fajdot a csapdában stb., Viccesen és ironikusan úgy hangzott, mint egy csirke a káposztalevesben (a feketefajdról). Sőt, az utolsó kifejezésnek lehet szó szerinti forrása, és egy csapdához is társítható. Régen volt egyfajta csapda, amely megcsípte a madár lábát - egy tüske, vagy egy csipet, vagy egy csipet (vagyis bilincsek, fogók, satuk). Ilyen hasított fából készült csapdákat helyeztek madarakra, nagy állatokra (rókák, medvék), mókusokra és nyestekre. Egy óvatlan vadász, egy szerencsétlen favágó keze vagy lába egy csapdába eshetett (vagy csipet). Ebből adódott a mondás. "Shchapbe kerülni - szorításban, sémában, bajban", - olvasható V. I. Dahl szótárában. Tehát még egy kezdeti változat a mondáshoz: Olyanok lettem, mint a csirkék schap-ban (egy csipetben), ami hangot és szemantikus játékot adott a shchap - csipet - shchi szavakból.
V. I. Dal szótárában lelkesedést és zaklatásokat ad - egy ütött hely nevéhez, egy fához tartozó szilánkhoz, valamint különösen hévvel és hévvel (kicsinyítõ számára - zaklató) -, hogy megjelölje a horgot, a csapdát, a zastrugát.Van egy közmondásos kifejezés is: "Nincs baj, nincs baj, minden simán megy"... Sőt, a bully szavak (szilánk a fán) és a vonóerő (sastruga, sín a tábla feldolgozásakor) ősi megkülönböztetése lehetővé teszi, hogy behatoljon a mondás eredeti jelentésébe. Nem a kiálló csomókról és szilánkokról szól, hanem a feldolgozás után megmaradt horgokról, valamint a táblán lévő csomókról, amelyeket mindig nagyon nehéz összehangolni. Nincs csomó, nincs akadály - ez azt jelenti, hogy mindent tisztán dolgoznak fel, és az első osztályú anyag (csomó nélkül) tükrös ragyogást hoz. Ezért a mondás átvitt használata nem egyszerű összehasonlítás, nem az anyag minősége, hanem egy jó munka, valamilyen vállalkozás vagy feladat ragyogó teljesítése. Így kell megérteni a kifejezést gond nélkül, gond nélkül. És ez egy újabb példa a közmondások és mondások élő képére, a mély bölcsességre és a bennük rejlő jelentés pontosságára. L. Szkvorcov Hasonló publikációkOlvasd MostMinden receptOlvasd Most |
Kísérletek "Fix" egyik vagy másik közmondás és mondás, annak tisztázása és pontosítása érdekében, gyakran előfordul. Ez sok közmondás és mondás ókorának, a szó szoros értelmében vett jelentésük, a poliszémia részleges vagy teljes feledésének köszönhető, ami néha lehetővé teszi, hogy különböző módon értelmezzék őket.
Azt javasolják, hogy a vonót helyettesítsék egy összekapcsolással, sokan különböző gyökerű és jelentésű szavaknak tartják őket. A valóságban ez nem teljesen igaz. A magánhangzók váltakozásában e-i-o - "Zero sound" a mély ókor fonetikai viszonyai tükröződnek. Természetesen egyértelmű, hogy a történelmileg ugyanazon gyökerű, különböző hangzásokba ágyazott szavak az idő múlásával félig rokonok, vagy akár éppúgy idegenek, mint például az elszakadni - elmenekülni - húzni - zaklató - hetyke - ostobaság szavak (bár mind ugyanarra a gyökérre mennek vissza). Egyébként ugyanabból a gyökérből a gyep (amit letépnek), egy lyuk (amit áttépnek, letépnek) és út (az erdőn átszakadt átjáró) szavak keletkeznek ugyanabból a gyökérből. Sok beszélő hajlamos a falu szót összekapcsolni az eredetű fa szóval. Valójában itt ugyanaz a gyökér, amelyet el kell tépni. A falu egy erdei település helyszíne, ahol fákat széttéptek, kitéptek, szó szerint "szakadt hely, szántóföld". A modern népi nyelvjárásokban megmaradt a régi dor szó - "Szűz talaj felemelt, új" vagy "falu" (Például Lipin Dor): a tépni - kitépni igével való kapcsolata kétségtelen.
